Macskáim Ez az oldal macskás barátaimnak és ismerőseimnek készült. Szőrgombócok kedvelői, hát tessék, íme Kormi és Samu
<<<   / Kezdőoldal / Macskáim

Hiába, az idő eljár a cicák felett is. Kormi tavaly decemberben nagy betegségben elpusztult. Hiányzik mindannyiunknak. Sokszor úgy gondolunk rá, mintha még élne, ezért még nem változtatom meg az alábbi szöveget múlt idejűre.

Kormi már egy nagyon öreg Kandúr. Korom fekete, házimacska-féle. 1989 óta lakik velünk. Kiskorában (ami az én kiskorom is) egy játszótér közelében lévő pincéből mentettem ki hősiesen. Többnyire csak eszik és alszik, de néha, szükség szerűen sétálgat is kicsit e két helyszín között Kedvenc tartózkodási helye a szobám radiátora, vagy az ágyam, feltéve hogy az ágynemű kellő képpen össze van gyűrve. Bár újabban anyuék leopárdmintás ágytakarója vonzza. Fiatal korában ki tudta nyitni az ajtót. Felugrott a kilincsre, majd a fejével benyomta az ajtót. Mostanra fájós a gerince, már nem tud akkorát ugrani. Bár öreg, és már csak két foga van, azért még megmutatja, ki az úr a háznál. Kormi hangosan szokott horkolni.

Samu még fiatal, ifjú korban lévő kandúr. Nem tudjuk milyen fajta. A bundája nagyon érdekes, a töve fehér, a vége pedig fekete. Összességében a macsek hamu színű. Anyu hozta haza néhány éve - Kitették a bokor mellé szegénykét! Hazahoztam míg nem találunk neki új gazdát - mondta. Azóta itt lakik velünk A kis ponponos pofija és különleges, szórakoztató szokásai miatt nagyon megszerettük. Kedvenc játéka az alufólia golyó. (Odáig van érte) Rettentő kíváncsi. Imád "könyékig" a fiókba bújva kutatni. Valami miatt azt szereti, ha a székeket végigjárva mindenhol megsimizzük egy kicsit.

Kormi - ahogy egy valamire való fekete macska beleolvad a fotelbe. Csak a szeme látszódik		Samu - a ponponjaival

Kormi és Samu - ezek imádják egymást		Kormi - nagyon mélyen tud aludni

Kormi a tesómmal - ezen a mókás képen Kormi olyan, mint BatMan